A Hóvirág néptáncegyüttes

A Hóvirág Néptáncegyüttes 1972 őszén alakult, azóta állandó tevékenységet folytat. Együttesünk két utánpótlás csoporttal rendelkezik, a Topánka és Gereben, melyek 2007– és 2008-ban alakultak.
A Topánka óvodás és elemi osztályos gyerekeket, a Gereben 5 – 8 osztályos gyerekeket foglal magába. Oktatójuk Szász FerencKorpos Zsuzsa és Portik Izolda-Magdolna. A fiatalok, vagyis középiskolások és idősebbek a Hóvirág csoport tagjai, így minden gyereknek az a szándéka, hogy az idő múlásával célba érjen, vagyis “hóvirágos” legyen.

Lételemünk a játék és a tánc, célunk a magyar népi kultúránk szokásainak megismerése és továbbadása az utókor számára, minél több meghívásnak való elégtétel, illetve a Hóvirág Néptáncegyüttes tevékenységének örökös fenntartása.

2003 óta kétévente megrendezésre kerül a testvérvárosok és helyi táncegyüttesek találkozója, a Hóvirág Néptánctalálkozó. Az együttes folyamatos felkéréseknek tesz eleget itthon és külföldön. Évente részt veszünk különböző tánctáborokban itthon és külföldön egyaránt, illetve kétévente edzőtáborokat is szervez.

A tánccsoport jelenlegi repertoárjába a következő vidékek táncai szerepelnek: gyergyói, felcsíki, küküllőmenti (csávási magyar), vajdaszentiványi, sóvidéki, mezőségi( palatkai, magyarszováti), széki, kalotaszegi (szucsagi), bonchidai (román, magyar), délalföldi, jászsági, somogyi.

Együttesünk önfenntartó, költségeinket támogatásokból, pályázatokból fedezzük.

Korábbi oktatóink: Ferencz (Gáspár) Judit és Nagy Hajnal.

  • Egyszer volt, hol nem volt..

Az együttes Hóvirág néven 1973-tól ismert, ezt a nevet pedig a Hercules fürdőn megrendezett tavaszi fesztiválon kapta, ahol Hargita megyét képviselte. Mivel az együttesnek nem volt bejelentett neve, a táncosokat pedig színpadra kellett hívni, nevet kellett adni a csoportnak, így esett a választás a vidékünkön honos, ugyanakkor a tavasz hírneveként említett hóvirágra. Az együttes akkori neve pedig Hóvirág Ének- és Táncegyüttes lett. (Ansamblul Folcloric Ghiocelul)

A csoport legfőbb célja a kapcsolattartás volt, illetve magyarként bemutatkozni magyarlakta vidékeken. Akkori leggyakoribb vendégszereplések Hargita, Maros valamint Kolozs megyékben történtek.

Fontosnak tartották ugyanakkor elindítani egy folyamatot, mely esetén könnyebben megismertethetik, elfogadtatják, megszerettetik az emberekkel a népzenét, néptáncot.

Három évente megszervezésre került egy-egy nagyobb erdélyi turné, ahol Hargita megyét, azon belül is Gyergyószentmiklóst képviselve mulattatták a közönséget a táncosok Kolozsváron, Szatmáron, Nagybányán, Nagykárolyban vagy Nagyváradon.

Az együttes egykori tagjai XI-XII osztályos diákok, valamint már munkába álló felnőttek voltak, akik szívesen áldozták fel délutánjukat, estéjüket, hogy tanulhassanak. Ez a fajta tanulás pedig rövid időn belül hobbijukká alakult.

Nagyobb előadások

  • 1990 augusztusában Egerbe látogatott az együttes az Agria Nemzetközi Fesztiválra
  • 1996-ban Siófokon az Aranykagyló Fesztiválon vettek részt
  • Kiskunkmajsán évente bemutatkoztak a majsai napokon
  • Ugyanígy Békésen is a békési napokon.
  • A ’90-es évek elején pedig sikerült kiutazniuk Linz-be (Ausztriába)

Mindezeken kívül folyamatosan tartották a kapcsolatot testvérvárosainkkal, mint Budapest V. Ker., XVII. Ker, Békés, Szigetszentmiklós, Kiskunmajsa.

Az együttes kezdeti vezetője Ördög István, majd Antal József (Jóska bácsi) volt, aki később ahogy ő mondta „átadta a csizmát” a jelenlegi együttes vezetőnek Szász Ferencnek.